Az utóbbi években mintegy 20%-kal nőtt az autópiac Magyarországon, több gépkocsi van az utakon, ami egyre több közúti balesethez vezet, koccanással és csak anyagi kárral járó balesetektől kezdve a súlyos és kevésbé súlyos személyi sérüléseken át az egyre több halálos kimenetelű balesetig. A közúton közlekedés során elegendő csupán egy pillanatnyi kihagyás és megtörténhet a baleset.
Egy közlekedési baleset jogi szankcióját elsődlegesen annak eredménye határozza meg. A közlekedési bűncselekmény elkövetését a hatályos Büntetőtörvénykönyv (továbbiakban: Btk.) szabályozza, a Szabálysértési törvény (továbbiakban: Szabs. tv.) rendelkezik az enyhébb, az ún. „koccanásos” sérülés nélküli, vagy könnyű serüléssel járó balesetekről.
Közúti baleset okozásának vétsége
A Btk. 235. § (1) bekezdése alapján:
„Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A Btk. szerint az a személy követi el a bűncselekményt, aki egyrészt megszegi a közúti közlekedés szabályait (pl. KRESZ rendelkezéseit) és a közlekedési szabályok megszegésével gondatlanságból másnak vagy másoknak (egy vagy több személynek) súlyos testi sértést, azaz legalább 8 napon túl gyógyuló serülést okoz.
A közúti közlekedés szabályainak megszegését már megalapozhatja a KRESZ általános jellegű szabályainak figyelmen kívül hagyása. Általános kötelezettség például az, hogy a járművel a forgalmi, időjárási, látási és az útviszonyoknak megfelelően kell közlekedni, valamint a közlekedésben olyan járművel szabad részt venni, amely megfelel a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek. Gyakran előfordul, hogy a baleset a véletlenek furcsa összjátékának tűnik, holott a járművezető csekély fokú gondatlansága is eredményezte azt. A már hivatkozott ún. gumiparagrafusok miatt a járművezető jogi felelőssége ilyen esetekben jellemzően felmerül.
Az általános szabályok mellett a KRESZ a közúti közlekedésre vonatkozóan részletes szabályokat is meghatároz, a járművek elindulására, követési távolságra, irányváltoztatásra és hangjelzésekre, sebességre stb. Figyelmetlen vezetés róható a terhére annak, aki rutintalanságának, illetve beszélgetésnek, cigarettázásnak vagy zenehallgatásnak köszönhetően átlépi a felezővonalat, nem veszi időben észre az előtte haladók lassítását.
A közúti közlekedés vétségét az a személy valósítja meg, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével gondatlanságból egy vagy több személynek 8 napon túl gyógyuló testi sérülést okoz. Amennyiben ennél kisebb mérvű eredmény következik be – sérüléssel nem járó baleset vagy könnyű testi sértés -az elkövető cselekménye nem bűncselekmény, hanem szabálysértés.
A közúti közlekedés rendjének zavarása
Szabs. tv. 219. § (1) bekezdése alapján:
„Aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést okoz, szabálysértést követ el.”
A fenti bűncselekményi kategóriát a közúti baleset okozása vétségétől a sérülés foka alapján lehet elhatárolni, fontos továbbá, hogy megalapozza a szabálysértést a sérülés közvetlen veszélye is. A könnyű testi sértés a 8 napon belül gyógyuló testi sérülést jelenti.
Milyen büntetésre számíthat az elkövető?
Bűncselekmény elkövetése esetén jellemzően pénzbüntetéssel, járművezetéstől eltiltással, súlyosabb esetekben (pl. amennyiben tömegszerencsétlenséget vagy halált okoz) akár felfüggesztett vagy letöltendő szabadságvesztéssel és hosszabb tartamú vagy végleges járművezetéstől eltiltással számolhat az elkövető.
Szabálysértés megvalósulása esetén pénzbírságot, 1 hónaptól 12 hónap időtartamig terjedő járművezetéstől eltiltást is kiszabhat az szabálysértési hatóság.
Egyéb rendelkezések
- A bűncselekményt csak közúton elkövetett cselekményekre vonatkozik. Tehát amennyiben a közutat sportrendezvény céljára igénybe veszik, amellyel a közúti forgalom teljesen szünetel, a verseny időtartamára nem a KRESZ szabályai vonatkoznak, így a közúti baleset vétsége sem valósítható meg.
- A közúti baleset okozása bűncselekményt vagy szabálysértést a gépjárműben ülő utas vagy gyalogos nem követheti el, csak a járművezető. Amennyiben mégis a baleset bekövetkezte az utas magatartására vezethető vissza, ebben az esetben más bűncselekményt valósul meg. (pl. közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt)
- Ha a balesetet okozó járművezető ittas állapotban volt, cselekménye „járművezetés ittas állapotban” bűncselekménynek minősül, melynek a büntetése is szigorúbb.
Amennyiben Ön ellen ilyen baleset okozása miatt eljárás indult, úgy már az eljárás kezdetén ajánlott a szakszerű jogi segítség.
Írta Dr. Németh Gábor ügyvéd | 2800 Tatabánya, Győri út 6/A.| Bővebb információért keressen bennünket!