Adásvételi szerződés | I. fejezet

Az adásvétel, illetve az adásvételi szerződés az egyik legegyszerűbb, tömegesen előforduló és évezredes fejlődésen keresztül letisztult tulajdonátruházásra irányuló szerződésfajta, mely kialakulásukkor egy sor más szerződéstípus modelljeként is szolgált.

A hatályos Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) hatodik könyvének, harmadik része szabályozza az adásvételi szerződés szabályait. A Ptk. rendelkezéseinek értelmében az adásvételi szerződés egy olyan speciális szerződési forma, amelyben az eladó köteles az adásvétel tárgyát képező dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, míg a vevő köteles az eladónak a vételárat megfizetni, és a dolgot átvenni.

Az adásvételi szerződés megkötése történhet szóban, írásban vagy ráutaló magatartással. A Ptk. az ingatlan adásvétele tekintetében írja elő a kötelező írásbeli alakot.

Adásvételi szerződés minimális tartalmi elemei

Az ingatlan adásvételére vonatkozó minimális tartalmi elemeket a bírósági gyakorlat ingó adásvételére is alkalmazza. Ennek megfelelően szükséges a felek személyét, az adásvétel tárgyát, a tulajdonátruházási szándékot és a vételárat rögzíteni ahhoz, hogy létrejöjjön a szerződés.

  1. A szerződés alanya bárki lehet, aki a polgári jog szabályai szerint jogképes, illetve cselekvőképes, (összességében szerződési képességgel rendelkezik) vagyis tulajdonos lehet, adásvételi szerződést köthet, hiszen a tulajdonnal való rendelkezés joga kiterjed a dolog feletti tulajdonjog átruházásnak lehetőségére is. A szerződésen fel kell tüntetni a szerződéses felek személyes adatait, a következőképpen: születési név, anyja neve, születési hely és idő, személyi igazolványszám, személyi szám, adóazonosító jel, és lakcím.
  2. A szerződés tárgya a dolog, amely röviden Ptk. értelmezésében birtokba vehető testi tárgy lehet. (pl. ingó, ingatlan)
  3. A szerződés tárgya lehet olyan dolog is, amely még nem létezik, vagy a szerződéskötéskor még nincs az eladó tulajdonában, valamint a jog és követelés átruházására is az adásvételi szerződés szabályait kell alkalmazni. Az adásvételi szerződés, mint tulajdonátruházási szerződés során a tulajdonosok személyében változás következik be, szükséges, hogy kitűnjön a szerződésből a tulajdonátruházást célzó akaratnyilvánításuk a feleknek.
  4. A vételár összegének feltüntetése, ütemezése. A vételárhoz igazodik az vagyonszerzési illeték összege is.
  5. Ingatlan adásvétele esetén további speciális tartalmi elemek szükségesek.

Adásvételi szerződés érvényessége

Ingó adásvételi szerződése esetén nem szükséges az írott forma, sem az ügyvéd által történő ellenjegyzés. Azonban ingó dolog adásvétele esetén is ajánlott az okiratba foglalás, így például gépjármű vásárlásánál. Az adásvételi szerződés nem minősül közokiratnak, de bizonyító erejű magánokirat – azaz bármilyen vitás esetben bizonyítékként szolgálhat a bíróság előtt.

Egy teljes bizonyító erejű magánokirat alaki és tartalmi kelléke, hogy a kiállító sajátkezűleg írja, majd aláírja, vagy két tanú az okiraton – lakóhelyük és címük feltüntetése mellett – aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. A hatályos Polgári Perrendtartás további rendelkezéseket tartalmaz a teljes bizonyító erejű magánokirat kiállításához.

Ingatlan adásvételi szerződés a Ptk. előírja a kötelező írásbeli alakot, valamint az ingatlan-nyilvántartásba vételi kérelmek esetén a szerződéshez szükséges az ügyvéd által történő ellenjegyzés.


Írta Dr. Németh Gábor ügyvéd | 2800 Tatabánya, Győri út 6/A.| Bővebb információért keressen bennünket!