Ingatlan vásárlásához kapcsolódó illeték, illetékkedvezmény és illetékmentesség
Az illeték egy olyan pénzösszeg, amelyet az ügyfél az állami költségvetésnek köteles megfizetni, valamilyen vagyonmozgás, jellemzően öröklés, ajándékozás vagy egyéb visszterhes vagyonszerzés után, illetve állami vagy önkormányzati tevékenységgel (pl. közhiteles telekkönyvi nyilvántartás, hagyatéki eljárás) összefüggésben. Az illetékeket a hatályos illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (továbbiakban: Itv.) szabályozza.
Ingatlan visszterhes megszerzése, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezet) megszerzése, megszüntetése és a haszonélvezet átengedése, visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső jogügyletnek minősül.
A visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének (illetékalap) 4%-a.
Leggyakrabban előforduló illetékkedvezmények és illetékmentességek lakástulajdon megszerzése esetén
Az illetéktörvény további – kedvező – szabályokat is rögzít amennyiben az ingatlan lakástulajdonnak minősül:
- Az Itv. értelmében, ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban részesül, ennek összegét a lakástulajdon forgalmi értékből le kell vonni, és a kapott érték alapján kell megállapítani az illeték mértékét.
- Lakáscsere esetén az illeték alapját az elcserélt lakástulajdonok képezik, ez az ún. cserét pótló vételhez kapcsolódó illetékkedvezmény. Több lakástulajdon cseréje esetén, a fizetésre kötelezett csupán a számára legkedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést veheti figyelembe.
- Magánszemély által történő lakásvásárláskor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző – 2017. december 31. napjáig egy éven belül, míg 2018. január 1. napjától – három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének különbözete az illetékalap.
- Az Itv. illetékmentességet biztosít azoknak a magánszemélyeknek, akik a lakásvásárlásukat megelőző/követő egy éven belül a megvásárolt lakás forgalmi értékénél nagyobb forgalmi értékű lakást adtak el. (A törvény így lehetővé teszi azon családok számára is az illetékkedvezmény érvényesítését, akik – akár önhibájukon kívül – 1 éven belül korábbi lakásuk eladása után nem tudják másik lakásukat tulajdonba venni.)
- Azon fiatalok, akik 35.életévüket még nem töltötték be, első lakástulajdonuk (tulajdoni hányaduk) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-áig terjedő kedvezményre jogosultak, ha a megszerzett lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg.
- Ha a vevő magánszemély, akkor az első lakástulajdonának megszerzése esetén részletfizetési kedvezményt kaphat.
Egyéb ingatlan vásárlásához kapcsolódó illetékmentességek
- Mentes az illeték alól az egyenes ági rokonok egymás közötti vagyonátruházásából származó vagyonszerzés. E körbe beletartozik tehát minden felmenő és lemenő egyenes ágbeli rokon, függetlenül attól, hogy a rokonságot leszármazás (házasság, apaság megállapítása) vagy örökbefogadás hozta-e létre. Az oldalági rokonság nem alapozza meg az illetékmentességet. (Testvérek, mostohatestvérek.)
- Mentes az illeték alól a házastársak egymás közötti vagyonátruházásából származó vagyonszerzés.
- Mentes az illeték alól a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.
- Abban az esetben, ha a vevő olyan telektulajdont (tulajdoni hányadot) vásárol, amely alkalmas lakóház építésére, akkor mentes az illetékfizetés kötelezettsége alól, ha a vevő vállalja, hogy 4 éven belül lakóházat épít, amely eléri a telek maximális beépíthetőségének legalább 10%-át.
- Vállalkozó által értékesítés céljából újonnan épített, építtetett 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, tulajdoni hányadának megvásárlása illetékmentes.
Mire érdemes odafigyelni ingatlan vásárlásakor?
Hangsúlyozzuk, hogy az illetékmentesség/kedvezmény igénybevétele kérelemhez kötött, tehát a hatóság kérelem hiányában automatikusan nem állapítja meg. A kérelem az ún. B400-as adatlapon, szerződésben vagy fizetéses meghagyás jogerőre emelkedéséig külön nyilatkozaton terjeszthető elő. (Ez alól kivételt képez a cserét pótló vétel illetékkedvezmény.)
Az illetéktörvényben rögzített szabályok kógensek, azaz nem lehet kiterjesztően értelmezni őket. Mindig vagyonszerzés keltének napján (pl. adásvétel aláírásának napján) irányadó forgalmi értéket kell tekinteni az illetékalapnak, valamint ingatlan-nyilvántartásban fennálló megnevezés alapján kell figyelembe venni a kedvezményeket. Tehát amennyiben a kedvezmény „lakás”, „lakástulajdon” megnevezésű ingatlanra vonatkozik, nem alkalmazható „építési telek” megnevezésű ingatlanra.
Az illetéktörvény további illetékkedvezményt és illetékmentességet, valamint a fent hivatkozott részletszabályokon kívül számos egyéb rendelkezést is megállapít, amelyekre érdemes odafigyelni, javasoljuk ingatlanügyekben jártas ügyvéd/jogi szakember felkeresését bármilyen ingatlanügylet megkötését megelőzően.
Írta Dr. Németh Gábor ügyvéd | 2800 Tatabánya, Győri út 6/A.| Bővebb információért keressen bennünket!