A Büntető Törvénykönyv elsősorban az összes közlekedési ágazat közlekedésének biztonságát, valamint a közlekedő személyek életét, testi épségének védelmét helyezi előtérbe azáltal, hogy a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol hatása melletti – igen magas látenciájú – vezetést és az alkohol hatására bekövetkezett sérüléssel járó közlekedési baleseteket szankcionálja.
Az ittas járművezetés a törvény által mindig is szigorúbb büntetést vont maga után, azonban a „zéró tolerancia” bevezetését követően a több százezer forintos pénzbüntetésen kívül akár több éves jogosítvány elvétel, utánképzés, és akár felfüggesztett vagy letöltendő szabadságvesztés is lehet a büntetés.
Változás az Új Büntető Törvénykönyvben
A jelenleg hatályos Btk., azaz a 2012. évi C. törvény (Büntető törvénykönyv) 2013. július 1. napján lépett hatályba és az ittas járművezetésre vonatkozó korábbi szabályozást több ponton is megváltoztatta. A hatályos Btk. 236. § (1) bekezdése alapján az ittas járművezetés alapesete:
„Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszó létesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magán úton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Az 1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) szerint az elkövetőnek a „szeszes italtól befolyásolt” állapota szükséges a tényállás megállapíthatóságához, amely a bírói gyakorlatban számos bizonyítási-elméleti problémához vezetett. A hatályos szabályozásnál ezzel szemben elegendő az „ittas állapot” fennállása, amely a Btk. értelmező rendelkezése alapján az adott személy szervezetében 0.50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkoholt jelenti.
Jelentős változás, hogy a fenti értékeknek nem a vezetés idején kell a vérben, illetve a kilélegzett levegőben megjelennie, elegendő az, ha a járművezetés idején a vezető szervezetében a meghatározott értékek előidézésére alkalmas etilalkohol van. Tehát a vezetést közvetlenül megelőző alkoholfogyasztás esetén, – az alkoholfogyasztást követő ún. „felszívódási szakaszban” – fennálló 0,5 gramm/liter ezrelék véralkohol vagy 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációt meghaladó értékek mérését követően a befolyásoltságra vonatkozó megdönthetetlen vélelmet állít fel a törvény. Ez azt jelenti, hogy irreleváns, hogy kinek milyen mértékű az alkoholtűrő-képessége és nem számít az sem, hogy kinek milyen mennyiségű alkohol elfogyasztása eredményez büntetőjogi értelemben vett befolyásolt állapotot, amennyiben a fenti értékek megállapításra kerülnek az eljáró rendőri intézkedés során, megvalósul a bűncselekmény. (Zéró tolerancia)
Gyakorlati megvalósulása
Amennyiben közúti igazoltatásnál, vagy közlekedési baleset okozásánál (az ellenőrzés ilyenkor kötelező) az alkoholszonda elszíneződik, eredménye tehát “pozitív” és az alkoholszonda által mért érték alapján kimutatható az ittas vezetés – tehát bűncselekmény gyanúja áll fenn – a vezetői engedélyt a rendőrség a vonatkozó 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 32. § a) pontja alapján a helyszínen elveszi. Ha a mért értékeket az intézkedés alá vont vezető vitatja, úgy őt a rendőrség vér- és vizeletminta vételre kötelezi. Ennek megfelelően az adott vezető ellen büntetőeljárás indul, a büntetőjogi felelősségről és a büntetésről az elkövetés helye szerint illetékes bíróság dönt.
Fontos megjegyezni, hogy a bírói gyakorlat szerint a járművezetés a jármű mozgásba hozását jelenti, tehát az ittas járművezetést megalapozza már az is, ha a vezető műszaki hiba miatt motorikusan nem működő, más személyek által kézi erővel tolt személygépkocsiban ül és azt kormányozza ittas állapotban vagy ilyen állapotban lévő személy megvalósítja a bűncselekmény kísérletét, ha a – járművel való közlekedés szándékával – beindítja a jármű motorját, de még nem indul el.
Jogkövetkezmények
Ha a bíróság megállapítja a bűnösséget az ittas járművezetés vétségében, akkor kiszabhat pénzbüntetést vagy közérdekű munkát, azonban egyes esetekben szabadságvesztés vagy elzárás büntetés kiszabása is előfordulhat.
Az új Btk. mérlegelést nem tűrően, azaz kötelező jelleggel előírja a járművezetéstől eltiltást, függetlenül az alkoholos befolyásoltság mértékétől ittas járművezetés vétségének megvalósulása esetén. A büntetés alól csak különös méltánylást érdemlő esetben tesz kivételt a törvény. Az eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év.
Az eltiltást követően a fentiekben már hivatkozott kormányrendelet szerint kötelező az utánképzés a járművezetői engedély kiadásához.
Szabálysértés
A ittas állapotban történő járművezetés szabálysértési alakzatát az a személy valósítja meg, aki a fentiekben megadott értékekkel megegyező vagy kisebb értéket eredményező szeszesital-fogyasztásából származó alkohollal a szervezetében vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetve nem gépi meghajtású vízi járművet vezet.
Amennyiben az ittas vezetést gépi meghajtású járművel közúton követte el a bűncselekményi értékhatárt el nem érő alkoholértékkel, úgy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegést valósít meg. A szabálysértési hatóság egy hónaptól egy évig terjedő időre történő járművezetéstől eltiltást is alkalmazhat.
Mindezek ismeretében, már a rendőri intézkedés foganatosítását követően ajánlott szakszerű jogi segítségért folyamodni, törekedve a kiszabásra kerülő büntetés lehetséges mérséklésére.
Írta Dr. Németh Gábor ügyvéd | 2800 Tatabánya, Győri út 6/A.| Bővebb információért keressen bennünket!